Prologue.

Sok lány sírva kapkod utána, vagy tör át a sok sikítozó rajongó között, csak, hogy láthassa őt a színpadon énekelve. Az is elképzelhető, hogy csak a TV előtt ül nyál csorgatva. Mikor róluk gondolkozok gonosz mondat csúszik ki a számon: -Ő az enyém. Igen, Ő az enyém, bár itt hagyott 6 hosszú hónapra a turné miatt....Mihez kezdek most?

Seo Danbi vagyok .  Két napja annak, hogy elbúcsúztam Yonghwatól a reptéren és három napja, hogy elváltak útjaink egymástól, talán örökre... 

Reggel van. Egy újabb pocsék nap kezdete nélküle. Éppen egy kávézóban ülve iszogatom reggeli feketém, mikor valaki visszarántva a valóságba hangosan köszön.

- Szia csajszi. - huppant le velem szemben Mirae.

- Szia. Rendeltem neked is. – toltam elé az asztalon lévő másik gőzölgő csészét.

- Mondott valamit mielőtt elment?

- Igen…- kortyoltam bele a koffeinbombába.

- Jaj Danbi ne legyél már ilyen. Nem a világ végére ment…

- Szakított velem. Azt mondta nem akar leláncolni magához. Nem akarja, hogy fél évig várjak rá, úgyhogy közben nem élem az életem... hogy  nem vagyok önmagam

- Magyarán elengedett, hogy ne betegedj bele az egyedüllétbe.

- Mondhatjuk így is.

- Akkor itt az ideje, hogy kipróbálj mindent. – mosolyodott el. Kérdőn pillantottam rá. Nem értettem mit akart ezzel mondani. - B, két éve vagy együtt vele és rajta kívül nem volt más barátod.  Ki kéne próbálnod…

- Nem. Nem fogom megcsalni.

- Nem vagytok együtt. Azt mondta, hogy éld a saját életed nélküle.

- De nem akarom.

- Ne legyél már ilyen…- győzködött, de nem ment túl sokra vele.

2 nappal később

Ugyanaz a kávézó, ugyanaz az asztal, ugyanaz a kávé és ugyanaz a személy…

- Szóval. –kezdte sokat sejtetően.

- Még mindig nem vagyok oda érte, de mond mit találtál ki.

- Tíz szívdöglesztő pasi várja, hogy karjaiba zárjon… Oké szóval tíz áldozatod van és fejenként két  heted.

- Ennyi idő alatt kéne ágyba hívnom őket?

- Igen, fogalmazhatunk így is.

- És ki ez a tíz személy?

- Idővel megtudod, de először válaszolnod kell. Benne vagy?

- Ki lenne az első?

Mirae nem válaszolt, csak egy borítékot tolt elém. Szemeztem vele egy ideig, majd kezembe véve kinyitottam. Egy képet találtam benne, az első áldozatom arcképét rejtve…